Sziasztok!
Mèg mindennek az elejèn ìrtam egy rövidke kis mondatot ,egy nagyon fontos szemèlyről az èletemben ,Rosieról . Ő az èn angol bulldogom VOLT. Igen ,már csak volt!
Tudom ,hogy ez eggyesek szerint röhejes ,hogy valaki ennyire ragaszkodjon egy kutyához ,mint pèldául èn ,de vannak ilyen kutya "őrültek "!
Sajnos Rosièt ,December 22-èn elveszìtettem!
Elment ,ès többet nem láthatom őt!
Mikor apukám bejött a szobámba az nap reggel ès közölte velem ,hogy meghalt ,nem reagáltam rá. Csak feküdtem tovább ,mintha semmi nem törtènt volna ,mert egyszerűen ezt nem voltam hajlandó elhinni! Nem akartam ezt tudomásul venni! Aztán,összeszedtem magamat ès kivánszorogtam az udvarra. Ès ott feküdt! Mint egy angyal ,aki bármikor felèbredhet az álmaból! Ahogy oda guggoltam mellè ès simogatni kezdtem minden eszembe jutott : amikor 2011. Augisztus 4-èn " kisbabakènt" elősször megláttam őt ,amikor az első sètáját tette meg a szabadban ,amikor elösszőr hallott zenèt ,amikor megtanult járni ,amikor elősször viselt nyakörvet,amikor anyuka lett . Ès most itt fekszik! 1 èvvel 4 hónappal ès 28 nappal kèsöbb ,felnött " nőkènt"! Ès halottan!
Egyszer csak szìvszakasztó sìrásba kezdtem ès befutottam a házba! Nem bìrtam! Nem akartam ezt látni ,tudni vagy hallani! El akartam bújni szenvedni!
Aztán apa elvitte őt felboncoltatni . A szìve akkora volt mint egy fèrfi 2 tenyere együttvève . Ez nem egèszsèges ! Eggyáltalán nem volt az!
Büntudatot èreztem ,hogy mièrt nem segìtettem rajta!
De akkor beletörődtem ,kènytelen voltam! De most ,hogy egyre jobban távolodunk rengetegszer èrzem a hiányát! Nagyon sokszor elkapnak az èrzèsek! Gáz vagy nem gáz ,de èn jobban szerettem őt bárkinèl a világon! Ès rettentően hiányzik!
Hát ,ez a mai egy lehangoló bejegyzès volt ,de erre csak most álltam kèszen! Ès már nem bìrtam magamban tartani!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése