Üdvözöllek titeket itt nálam!

Sziasztok! 

Tudjátok mire ébredtem rá ? Hogy tényleg olvassák a Blogomat. Oké , ez egy szörnyen beteg kijelentés volt , hiszen látom az oldalmegjelenítések számát és , hát mi más értelme lenne a Blognak ?! De ismerősök , azok az emberek akikkel eddig minden nap együtt éltem OLVASSÁK! Hihetetlen ,hogy mindent leírok és látják. Szörnyen kínos ,ha  belegondolok, hogy miket nem gondolhatnak rólam a bejegyzéseim után , mennyire nézhetnek más szemmel rám, de őszintén ?! Valahogy még se érdekel. Lehet , hogy ez nagyon szőrös szívüen hatott ,de azt hiszem ,ha vannak közűletek akik folyamatosan követnek és olvasnak , láthatjátok ,hogy az érzelmi skálámon már eljutottam arra a szintre, hogy a pánikot, a gáz helyzeteket kezelni tudjam.Már pedig én ezeket a helyzeteket úgy orvoslom , hogy egy egyszerű laza kijelentéssel elintézem , még pedig ezzel a szóval : LESZAROM! Ismét bocsánat a szóhasználatért, de szerintetek nem ez volt a leg ideálisabb ?!

Szóval kedves barátaim , ismerőseim ha olvassátok, Isten hozott titeket a Blogomon , érezzétek otthon magatokat! :)

"Én vagyok a lelkem kapitánya . "

Kezdet-Vég

Sziasztok!

Bár nincs semmi mondani valóm , még is itt ülök a billentyűzet előtt arra késztetve ,hogy írjak nektek pár sort.
Szóval már javában folyik a nyár és egyre többet aggódom,hogy hogy fog sikerülni. Annyi tervem van , de  nem tudom ,hogy mindet valóra tudom-e majd váltani! Rengeteg tábor áll még előttem , elvileg , de augusztusban úgy tűnik az egész hónapot Angliában töltöm. Lehet repesnem kéne az örömtől ,de valahogy még se megy. Úgy gondolom ,hogy ez az utolsó nyaram ,arra , hogy azokkal az emberekkel legyek akikkel az utóbbi 8 évemet töltöttem. Úgy vélem ,hogy egy év múlva ilyenkor már senki nem fog emlékezni a másikra , nem fogjuk együtt tölteni a napokat ,nem hívjuk egymást a másikhoz , már nem keressük a régi barátokat. Az új iskola , az új közeg a hatalmába kerít és eltűnnek a  régi emlékek a felszínről, a régi barátok túl távolinak tűnnek a találkozáshoz. Valahogy, ez után a nyár után minden megszűnni látszik! Egy új kezdet jöhet ,de egy régi korszak teljesen lezárul. Mi lesz ezek után?! Hogy fogom folytatni ?! Mi lesz az emlékeimmel ?! Mi lesz a barátaimmal ?! Mi lesz velem ?! Mi lesz velünk ?! 

Csak erőt kell gyűjtenem , ugye ?! Mindig az előretekintésről hadoválok ,de most őszintén , úgy gondolom , nem tudok előre lépni! A régi kell! Az kéne ,de az elkövetkező is csábít. Igazán félelmetes ez a helyzet, de mindent túl kell élni! Mindenhez úgy kell hozzá állni ,hogy csak  20 másodperc bátorság kell, és túl vagy rajta! Pozitív hozzáállás , az kell most . Jó sok pozitív hozzáállás ! Csak előre és soha ne hátra! Maradjon is ez a mottó.

Továbblépve

Sziasztok! 

Már sokkal jobb! Nincsen semmi problémám már. El vagyok a bőrömben. Már tudom,hogy ennek tényleg így kellett történnie! 

Ha egy emberben felmerül ez a kérdés ,hogy : Szakítsunk ?! Legyen vége ?! Véget vessek ennek ?! Jó ez így ?! - akkor azt a kapcsolatot nem érdemes erőltetni. Beleszeretni már nem fogok , ennél jobb már úgy se lehet köztünk, de ennél jobb még várhat rám valahol , valaki mellett . Nem igaz ?! 

Ha egyszer döntéshez érsz ,  ne fordulj vissza!Soha ne fordulj vissza! A múlt megzavarhat , megváltoztat hatja döntésed, csak a jelen lehet meghatározó és az ,hogy a jövőben látod -e , el tudod képzelni azt , hogy ott, a távolban együtt ültök- e a hinta székben ,nem ?! Akkor nem ő az . Jó a döntésed! Csak előre nézz!

Tudom ,hogy most egy új fejezet kezdődik az életemben.Egy még jobb fejezet! Nem olyan nagy tragédia ez mint amekkorának tűnt 2 napja! Csak egy egyszerű és az életemben legalább még egy tucatnyiszor előforduló dolog! Szerintem ez semmi ahhoz képest ami még vár rám ! 

Fájdalom küszöb

Sziasztok! 

Rögtön írni akartam !
SZAKÍTOTTUNK! 
Emlékeztek mennyi mindent írtam?! Tudom,hogy annyit ábrándoztam arról a fiúról aki mostanában a "mindenem" , elvileg .. de még is annyira fáj! Miért ?!

Én ezt nem akartam így , én nagyon szerettem/szeretem ,de akkor miért tette velem azt, amit ?! Azt vágta a fejemhez ,hogy én változtam meg , de .. Ő volt az aki olyan lett mint egy öntelt tuskó ! Miért fáj ez ennyire ?!
Tényleg ennyire szerettem ?! Annyi mindent átéltünk együtt! Annyi minden volt ami neki köszönhetek! De annyira sok fájdalmat okozott , ezért is "menekültem" máshoz, és mert olyan dolgokat pótolt ez a váltás ami ebben a kapcsolatban SOHA nem volt meg! Tudom, hogy ez nem jogosított volna föl rá ,de akkor is , csak próbáljatok meg megérteni. Én nagyon szerettem , ez így lesz a legjobb! Csak az elkövetkező kb. egy héten kell túlesnem és jobb lesz! Ugye jobb lesz ?!CSAK REMÉLNI TUDOM ! 

Miért van az ,hogy ha boldog vagy , akkor az azonnal megszűnik ?! Éppen élveznéd és már is vége! Pont mint a hullámvasút! Végül is ilyen az élet , egy őrült hullámvasút nem de ?! Ezért nem szeretem a vidámparkokat ! Látjátok ?!  Már is élveztem volna , ő meg az ellenkezője lett annak ami valaha is volt! Miért van ez?! ANNYI KÉRDÉS , de egyszerűen ezek mindig , egyszerűen mindig megválaszolatlanok maradnak! Őrület! 
Nagyon fáj , de tudom ,hogy erős vagyok és legyőzöm ezt az akadály is ! Csak így lehet túlélni egy ilyet. Csak is így !

Féle éve már

Sziasztok! 

Tudjátok , mi van ma ?! Fél éve halt meg Rosie . Nem akartam ezzel kezdeni , egy lájtos bevezetőt akartam írni és csak a végén gyászolni , de úgy gondoltam minek rizsázzak ?!  Igazából persze ,nem sok mindent írhatok az ügyről!Minden részletét tudjátok az ezzel kapcsolatos fájdalmamnak. Nem is akarom sajnáltatni magamat, csak még is csak itt a megemlékezés ideje! Fél éve nem láttam ,és persze most magamra ordíthatnék ,hogy : TE HÜLYE, TÖBBET MÁR NEM IS FOGOD! De a remény hal meg utoljára, ahogy a "bölcselők" mondják. Amikor vissza emlékszem fél évvel ez elöttre és arra az elviselhetetlen fájdalomra ,amit akkor éreztem, egy világ dől össze bennem. Nincs olyan nap ,amikor ne jutna eszembe Rosie. Persze, nem azt mondom , hogy minden nap depis és elveszett vagyok e miatt ,de nagyon fáj még most is. Tudom ,hogy röhejes ,de mit tehetnék?! Nekem ő több volt mint egy kutya. Ő volt a mindenem, és kénytelen vagyok számon tartani mikor jött és mikor ment el az élők sorából . Fél év hosszú idő, és egész eddig nem beszéltem és írtam róla ,de ne haragudjatok meg , ezt most muszáj! Nem búcsúztam el tőle kellően ,ezért is legalább ma had írjak kedvemre róla! NAGYON HIÁNYZIK! Ennél többet nem is tudnék mondani. Ha vannak köztetek olyanok akik már éltek át ehhez hasonló fájdalmat ,tudják ,hogy ezt szavakkal nem lehet kifejezni, pedig biztosan sokan mondjátok ,hogy : DE AZ CSAK EGY KUTYA VOLT! - Nekem egyáltalán nem tűnt CSAK egy kutyának , nekem ő Rosie volt! Az én Rosiém! 

Minden amit érzek , IGAZ!

Sziasztok! 

Emlékeztek a fiúra akiről írtam , az ki "elcsábított" ?!
Reméltem is! :)


Nagyon szeretem őt, nem szeretnék , hogy is mondjam ?! Ő.. Szóval, rossz embernek tűnni , de az érzéseimnek , az igazi érzéseimnek nem parancsolhatok! Nem vagyok rá képes! És őszintén ?! Nem is akarok nekik parancsolni! Ha , ennek így kell történnie , akkor tényleg ez a jó döntés ! Ez a helyes lépés! 

Ki hisz az igaz szerelemben ?! 

Szerintem, minden szerelem igaz! Igaz , mert amikor a szemébe nézel a másiknak , láthatod , igazán láthatod ,hogy mit érez. Nem tudom éreztetek-e már ilyet?!Én VELE ezt érzem , már mint azt ,hogy a szemébe nézek és egészen a szívéig látok. Addig a szívig ami csak értem lüktet . Jó, lehet nyálas , de most ilyen romantikus hangulatom van. Ilyennek is jó néha lenni! 

Ma alkottam !

Nyár ?! Itt vagy ?! Merre jársz ?!

Sziasztok kedves olvasóim! 

Ez immáron a VAKÁCIÓ második napja! Különös,de ez a két nap,olyan gyorsan elszállt,hogy mi lesz a többivel?! Fura kérdések,nem de?! 
Ma fürödni voltam Szimonettával,az egyik nagyon jó barátommal! Kellemes időtöltés volt,mit ne mondjak. Igazán élveztem!

Tudjátok mire jöttem rá ez alatt a "nagy nyaralás" alatt?! Arra ,hogy mennyire a magam ura lehetnék végre! 
Kit érdekel ki mit gondol rólam?! Már mint,én most erről a szerelmi témámról hadoválok! Azon aggódtam eddig,hogy mit fognak rólam mondani,ha kiderül. De, NEM ÉRDEKEL! Vagy is,most már nem!
Az én életem, senkinek nincs joga ítélkeznie felettem, nem igaz?! 
Az Istenit is, szeretem őt! Nincs jogom a boldogsághoz?! 
Persze, jó oké, én most megértem,ha vala melyikőtök olvassa ezt a bejegyzést és lázong ,hogy mit képzelek magamról?! De, őszintén ?! LESZAROM! (már bocsánat a kifejezésért ,de ennél ideillőbbet nem találhattam volna.) 

Szerintem, egyszer minimum mindenki átesik ezen a helyzeten! Valahogy mindenki belekeveredik ebbe a különös körforgásba! Szerintem, erről egyikünk se tehet! Lehetne bűntudatom, de nincs! Bizony nincs. Ha tényleg itt az idő a tovább lépéshez,akkor meg kell lépnem! Valahogy döntenem kell, és e mellett döntöttem! 

Járjuk a magunk útját kifogások és apropók nélkül,nem de?! Dönteni tudni kell! Ha el lököd egy kis sarokba a problémáidat , az a kis csomag ott marad, csak próbálod elhessegetni a gondolataidat arról ,hogy ott lapul! De ne temesd el a gondokat! Old meg őket, hogy felszabadulj, hogy önfeledt és gondtalan légy!

HA ELÍTÉLTEK AKKOR HÁT,IRÁNY A POKOL! 

Ez az ÉLET!

Sziasztok! 

Vége! Viszlát 8 év! Búcsúzunk ! 

Tegnap vége lett az Általános Iskola drága és visszakaphatatlan csodás éveinek . Egyik szemem sír ,másik nevet , csak ezt tudom mondani ! Az emlékek feltörnek és fáj , de ha arra gondolok most mi vár rám ujjongok , sikítok , örvendek ! Jó ez így ?! 

Viszont ... Tudjátok mi fáj ?! Az ,hogy elveszítem ! Elveszítem őt! Vagy is persze őket , mert a barátaimat is sajnálom ! De.. Van egy ember aki miatt az utóbbi időben a napjaim szebbek lettek ! Egy probléma van : Akiről beszélek , nem a barátom ! Sajnálom ,de nem ő az! Nem ő kell nekem ! 

Evvel a bizonyos fiúval már évek óta ismerjük egymás és az utóbbi időben egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Szégyellni való , vagy sem ,de minden emberrel megtörténik az ,hogy változtatnia , továbblépnie kell ! Nekem is eljött az időm ! Csak nagyon sajnálom,hogy most jöttem rá, mikor  már vége lett az iskolának ! De talán így kellett történnie . Nem igaz ?! Ahogy mondják : Ha így van megírva a Nagy Könyvben , akkor ennek így kell történni ! 
Bár én nem akarok a Nagy Könyvre hallgatni , mert a saját utamat akarom járni , persze csak annyira mint minden lázadó kamasz! 
Változtatnom kell az életemen , az embereken , magamon , mindenen ! Mindenen amin csak lehet ! 
Igazából , csak azt tudom ,hogy most ez a bizonyos fiú kell nekem ! Sajnálom , ha most valaki csalódott bennem , mert beleszerettem másba , de voltak okok ami miatt ez megtörtént . Voltak problémák , voltak akadályok és ami a legfontosabb érzések voltak . Nagy betűs érzések! Ez az a szó : SZERELEM ! Szerelem bizony ! 
Sajnálom ,de változni akarok! És ezt csak mellette tudom megtenni !