'Ha képes reggelire is fájdalmat enni'

Dideregve feküdni a pamlag alatt és csak töprengeni , egész álló nap csak töprengeni; Mi vagy ?! Keservesen figyeled ,hogy mennyivel jobb lettél , mint ami valaha is megérdemelt vagy akarni való  lett volna. Mind e közben mocskossá váltál és 'féregnekvalónak' fejlődtél.
Felteszed magadnak a rohadt nagy kérdést : 'Szerinted miért sírok ?'
Ez az mikor érzed ,hogy elvesztél. Hogy menekülnél ,de nincs hová. Egyedül maradtál és a gondolataid hirtelen játszani akarnak . 'Nézzünk farkas szemet' -mondják . S te nem akarsz játszani . Menekülni akarsz . Futni , futni a felismerés elől . Az elől ,hogy elvesztél . A lelked hirtelen mintha  elkezdene összeroskadni és meg akarna halni . Lassan hurkot köt a nyaka köré és kilöki a széket remegő lábai alól . Meg akar fulladni . El akar hagyni.Most mi tévő legyek ?
-csak sírok tovább és nevetek -
S felteszed magadnak a kérdést:'Szerinted miért nem sírok mindig ?'