Hogy is kezdjem , vagy inkább hogy is folytassam ?! Tudjátok, most érzem azt igazán ,hogy menekülnék , de nincs hova. Várom az új életem ami hamarosan kezdődik, mert ez a mai utolsó teljes csalódás megadta a kezdőlökést a felé ,hogy engedjek el mindent és meneküljek! Csak minél messzebb!
Megbántottak, megaláztak és a porba löktek. Ellöktek és úgy érzem nincs aki segítő kezet nyújtana. Megsérültem .Az énem egy darabja most bizonytalanul lifeg a lelkem hideg tetemén. Nem gondolom ,hogy ennek a kis darabnak el kéne engem hagynia ,inkább csak egy új életet ,egy új lehetőséget kéne neki ajándékoznom. Újra fel kéne támasztanom és élnem! De még sem megy. Úgy érzem veszni hagyom azt a kis haldokló ,fáradt darabot, hisz sérülten ,fájdalommal és bosszúval tele nem érdemes élnie. Nincs értelme újra kezdenie! Az a darabka valakiért égett és most megölték! Megölték ,mert az a személy akiért e részem éltetője volt eldobott és átvert. Még sem hibáztatom ezt az embert e gyilkosságért, mert túlságosan befolyásolt ahhoz, hogy ellene tudjak fordulni. Hagyom magam ,mert még nem erősödtem meg vele szembe.Ő még gyengévé tud tenni ! Ő még hatással tud rám lenni! Egy igazán erős ellenfél.Viszont e haldokló énemnek darabjáért cserébe ő kihasználta gyengeségem és még mindig rángat a színes szalagokon. Szeretnék erős lenni,de nem tudok! Mintha ennek a személynek ,ennek az élő mágusnak hatalma lenne felettem és ehhez mérten használna a maga kedvére. Furcsa érzés. Igazán furcsa.
Tudtam ,hogy ennek a kapcsolatnak igazán csak én vagyok táplálója ,de nem hittem volna ,hogy belezuhanok a mélybe. Mintha hátulról alattomosan és kiszámítóan egy sötét árny a mélybe hajított volna ,miközben azt üvölti: "Te csak egy játék voltál! Igazi kis kaland. Most menj ,ahová való vagy! A Pokol fáradt tüzén égj!" és a végén egy sátáni kacaj. Szóval ,most az érzésem hullámvölgye alapján zuhanok a sötét Mennyország felé ,miközben a fájdalom szétveti testem. Ha leérek e fájdalom már felemészt és csak égek ,amíg be nem látom ,hogy elmúlt. Elmúlt ,de nincs visszaút. Ott égek az idők végeztéig. Mind ezt csak neki köszönhetem, annak az embernek ,aki a tűzre hajítva taszított el magától. Köszönöm neki,hogy felébresztett! Hisz a Pokol mindig is csak a valóságot tükrözi és e személy csak a valóságba taszított. Nem sürgetem, nem várom , nem bántom és nem sajnálom csak magam adom és várom hátha visszahúz. Ha nem teszi ,akkor a valóságot próbálom szebbé tenni és megmutatni ,nekem ez nem a Pokol , ez az élet és élvezem ,akármilyen nehéz is legyen. Így hát ,én zárom sátáni kacajjal a kört és az árnyra is fény vetül. Kimászok a tűzből és eloltom a többi égő lelket. Bár, ez még odébb van ,de tudom ,hogy ott van és hiszem ,hogy túlélem még ha a szívem darabokra hasad is. A Pokol nekem a Paradicsom és lásd hogy élvezem , te pedig szenvedj mert csak ezt érdemled !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése